Július 30-án Ye Madridban megmutatta, hogyan lehet egy stadionkoncertből monumentális, filmszerű audiovizuális élményt csinálni. Közel húsz év után tért vissza Spanyolországba, és számomra ez lett az év legjobb bulija.
Ye – akit a legtöbben még Kanye Westként ismertek meg – a madridi Riyadh Air Metropolitano stadionban lépett fel. Ez volt a 2026-os turné egyetlen spanyolországi állomása, és egyben az első spanyol fellépése közel két évtized után.
Az estéről készült teljes fotósorozatot külön albumban tettem közzé: Ye Madrid 2026 – fotóalbum.
Madrid lett Európa gyűjtőpontja
Kicsivel 70 000 alatt volt a nézőszám a Metropolitanóban, ami önmagában is hatalmas szám. A közönség körülbelül 65 százaléka külföldről érkezett. Sokan azért utaztak éppen Madridba, mert a saját országukban törölték vagy elhalasztották Ye koncertjét: Anglia, Franciaország, Lengyelország, Svájc, Olaszország és Csehország is kiesett a turnéból.
Így Madrid ezen a nyáron nem egyszerűen egy turnéállomás lett, hanem az európai rajongók találkozóhelye. Mindez 30–36 fokos hőségben zajlott, ami külön teljesítmény volt a közönségtől és az előadótól is.
Két óra a teljes katalógusból
A koncert nagyjából két órán át tartott, jóval több mint húsz dallal. A szett folyamatosan mozgott a korszakok között: rengeteg átmenettel, rövidített verzióval és olyan részletekkel, amelyek szinte egyetlen hosszú előadássá álltak össze.
A setlistből: KING · Father Stretch My Hands, Pt. 1 · Can’t Tell Me Nothing · Niggas in Paris · Mercy · Praise God · Black Skinhead · On Sight · Blood on the Leaves · CARNIVAL · Power · Bound 2 · Fade · Heartless · All the Love · Father · Everybody · Famous · Run This Town · American Boy · Jesus Walks · All Falls Down · Through the Wire · Gold Digger · Touch the Sky · Good Life · Homecoming · All of the Lights · Flashing Lights · Stronger · Ghost Town – és még további számok.
A Heartless, az All the Love, a Flashing Lights és a Stronger Andrè Troutman közreműködésével szólalt meg. A Heartless extra hegedűs kifutót kapott, a Ghost Town pedig hosszított lezárással ért véget.
Különleges pillanat volt az Everybody. A szám hivatalosan máig nem jelent meg a Backstreet Boys-minta körüli jogi problémák miatt, a stadion mégis kívülről fújta. Ritkán látni ennyire erős kötődést egy előadó és a közönsége között.
Egy hatalmas kupola tetején
A Riyadh Air Metropolitano az Atlético de Madrid stadionja, de ezen az estén teljesen más karaktert kapott. A színpad központi eleme egy hatalmas kupola volt, Ye pedig ennek a tetejéről adta elő a számokat. Alatta üres, szinte ledózerolt tér maradt – mintha nem is hagyományos koncertet, hanem egy nagyszabású installációt néznénk.
Nem volt hosszú közönségbeszéd vagy megszokott frontemberi kommunikáció. A produkció maga volt a mondanivaló: a fények, a hangzás, a sziluett és a kupola együtt építette fel az estét.
Amikor a Yeezus-blokk mindent vitt
A legelektromosabb pillanat számomra is a Yeezus-blokk volt: Black Skinhead, On Sight és Blood on the Leaves. Ebben a néhány percben a katalógus nyers ereje és a vizuális koncepció tökéletesen összeért.
Nekem simán az év legjobb bulija volt.
A látvány, a hangzás és a katalógus ereje vitte az egészet. Az, hogy nem volt közönségbeszéd, nekem pont jól állt a koncepciónak. Monumentális és filmszerű volt; nem a csevegésről szólt, hanem arról, hogy Ye húsz év után visszatért Spanyolországba, és egyetlen este alatt egy komplett audiovizuális élménnyel pótolta be a kihagyott időt.